Elérhetőségek | Írjon nekünk
Központi telefonszám: +36 (42) 406 622
Központi e-mail cím: adotippkft@chello.hu
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Ingatlan-bérbeadás

Ingatlan-bérbeadással kapcsolatos adókötelezettségek röviden

Napjainkban az ingatlan piacon az adás-vétel mellett egyre népszerűbb az ingatlanok bérbeadása is. Fontos megismerni az ezzel kapcsolatos, legfontosabb adózási kérdéseket, kötelességeket, lehetőségeket. A cikkben a Személyi jövedelemadó törvény (1995. évi CXVII. törvény; Szja törvény) alapján szerzett jövedelmek adózását ismertetem.

Az első lépés annak eldöntése, hogy a tevékenység megkezdéséhez szükség van-e előzetes bejelentkezésre a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz? A magánszemély adózó mentesül a bejelentkezési kötelezettség alól, ha nem egyéni vállalkozóként adja bérbe az ingatlant, illetve az ingatlan bérbeadási tevékenységét nem tette adókötelessé az általános forgalmi adóról szóló törvény (áfa törvény) alapján. Ha a magánszemély a bejelentés mellett dönt, regisztráltatni szeretné magát adóalanyként, akkor azt a 'T101 számú adatlapon lehet megtenni. Az adatlapot személyesen az Adóhatóság ügyfélszolgálatán lehet beadni, illetve postai úton, vagy ügyfélkapun keresztül lehet beküldeni. A magánszemély a bejelentkezés napjától lesz adóalany, az adóhatóság adószámot állapít meg az adózó számára.

A bevételt számviteli bizonylaton kell rögzíteni. Ez lehet számla, pénztárbizonylat, bankszámlakivonat, de egy kézzel írott átvételi elismervény is, ha megfelelő adattartalommal lett kiállítva. Számlatömböt csak és kizárólag adószám birtokában lehet vásárolni. Emiatt viszont be kell jelentkezni az adóhatósághoz.

A bérleti díj bevételnek több összetevője lehet. Ez lehet készpénz, a bérleti díjjal kapcsolatos költségtérítés (jellemzően: közös költség, víz, gáz, villany, fűtésdíjának költsége.), illetve ellenértéknek megfelelő szolgáltatás, vagy áru, amit a szolgáltatásért cserébe kap a bérbeadó. A kaució összege nem minősül bevételnek, kivéve a bérleti jogviszony végén a bérbeadónál maradó rész. A bérbeadónál maradó rész az elszámolás napján válik bevétellé.

A bevétellel szemben a felmerülő költségeket el lehet számolni, a bevételből le lehet vonni. A költségelszámolás módja két típusú lehet: 10 százalékos költséghányad, vagy tételes költségelszámolás. A költségelszámolás típusának kiválasztásakor ügyelni kell, hogy egy adott adóévben csak az egyik típust lehet használni az összes önálló tevékenységből származó bevételekre. (pl.:őstermelői tevékenységből származó bevétel; képviselői tisztelet díj.)

A 10 százalékos költséghányad alkalmazása azt jelenti, hogy a bérbeadó a bevételével szemben a bevétel 10 százalékát mindenféle igazolás nélkül elszámolhatja. A jövedelem a bevétel 90 százaléka lesz. Ez esetben minden költséget elszámoltnak kell tekinteni.

Tételes költségelszámolás esetén a felmerülő költségek összege maximum a bevétel mértékéig terjedhet. Minden olyan költség elszámolható, amit más bevétellel szemben nem számolt el az adózó, illetve a tevékenység folytatása érdekében merült fel. Jellemzően a folyamatos és biztonságos működés miatt felmerülő javítási, karbantartási költség. Elismert költség lehet az ingatlanba beszerelt berendezések értéke is. (pl.:légkondicionáló berendezés, beépített bútorok) Jellemző költség lehet az önkormányzat által kiszabott építményadó összege is.

Az ingatlan értékcsökkenési leírását is el lehet számolni. Ennek az alapja az ingatlan vételára. Mértékét az Szja törvény határozza meg, de jellemzően 2 százalék évente. Az értékcsökkenési leírást a tulajdonos számolhatja el költségként, időarányosan, területarányosan. Időarányosan abban az esetben, ha a bérlet nem teljes naptári évet ölel fel. Területarányosan kell az értékcsökkenést elszámolni, ha nem a teljes ingatlant adja bérbe a bérbeadó.

Az adó alapja a bevétel összege csökkentve az elszámolható költségekkel, az így kapott összeg minősül jövedelemnek. A bérleti díjból származó bevétel általában nem egyezik meg a bérleti díjból származó jövedelemmel. A jövedelem az adó alapja, az adó mértéke az adóalap 15 százaléka. Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet és adókötelezettséget a magánszemély személyi jövedelemadó bevallásában kell bevallani.

Az ingatlan bérbeadásból származó bevételek után előleget kell fizetni. Az adóelőleg megfizetésekor figyelembe kell venni, hogy ki a bérbevevő? Magánszemély bérlő esetén az adóelőleget negyedévenként, a negyedévet követő hónap 12-ig kell az adóhatósághoz befizetnie. Ezt átutalással, vagy csekken történő befizetéssel lehet teljesíteni. Nem magánszemély bérlő esetén az előlegfizetést nem a bérbeadónak, hanem a bérlőnek kell teljesíteni havonta. A bérlőre ilyenkor kifizetőként hivatkozunk. A kifizetőnek az adóelőleget a kifizetendő bérleti díjból le kell vonni, bevallani és megfizetni az adóhatóság felé. A kifizetőnek a bevallásban a bérbeadó személyes adatait is közölni kell. Ezek a következőek: név, születési név, születési hely, idő, anyja születési neve, adóazonosító, taj-szám. A bérlő a levont adókkal csökkentett összeget fizeti ki a bérbeadó részére. A levont adókat a bérleti díjról kiállított bizonylaton érdemes feltüntetni.

Kifizető bérlő esetén a bérbeadónak a bérleti viszony elején költségnyilatkozatot kell adni a bérlő felé. Ebben nyilatkozni kell a költségelszámolás típusáról, a levonandó költségek összegéről. A nyilatkozatban a levonandó költség összege nem lehet több a bevétel 50 százalékánál. A bevallásban az 50 százaléknál több költséget is elszámolhat. Nyilatkozat hiányában a kifizető csak a 10 százalékos költséghányadot alkalmazhatja. A levont adókról, jövedelemről a kifizető a tárgyévet követően január 31-ig igazolást állít ki. A nem megfelelő költségnyilatkozat, igazolás esetén az adóhatóság mulasztási bírsággal sújthatja a feleket.

A személyi jövedelemadó mellett egészségügyi hozzájárulási kötelezettség is terhelheti a bérbeadót. 14 százalékos egészségügyi hozzájárulási kötelezettséget abban az esetben kell megfizetni, ha a bérbeadó belföldi magánszemély és a bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egymillió forintot. Ilyenkor a teljes jövedelem után kell egészségügyi hozzájárulást fizetni, nem csak az egy millió forintot meghaladó rész után. Az egészségügyi hozzájárulási kötelezettség maximális összege 450 ezer forint egy évben. Az összegbe nem csak az egészségügyi hozzájárulás számít bele. Hozzáadódik a magánszemély biztosítási jogviszonyában megfizetett 7 százalékos egészségbiztosítási járulék, a megfizetett egészségügyi szolgálati járulék (havonta 6930 forint), az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásból a magánszemélyt terhelő 1,6 százalékos egészségbiztosítási járulék.

A cikk segítséget nyújt arra az esetre, ha a magánszemély ingatlant adna bérbe és az alapvető adózási ismereteket szeretné megismerné. Mindenképpen kérjen tájékoztatást az adóhatóságtól, illetve könyvelőtől, adótanácsadótól, mert speciális körülmények felmerülhetnek. Jelen írásban az általános, leginkább jellemző helyzetet taglaltam.

 Jogszabályok:

- Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (22. § bejelentkezés)

- A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (fogalmak, adóalap, adókulcs)

- Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXVII. törvény (86. § áfakötelessé tétel; 159. § számla)

- A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (166-167. § bizonylat)

- Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI törvény (3. § egészségügyi hozzájárulási kötelezettség)

United Kingdom Bookmaker CBETTING claim Coral Bonus from link.